Tudományos láthatóság vizsgálata a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén

Az egyes országoknak a világ tudományában való részesedését csak megbízható és összehasonlítható mennyiségi adatok alapján lehetne megállapítani. Ilyen adatok vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Az alábbi közleményben a szerző bemutatja a tudománymetria és a tudományos láthatóság fogalmát, a tudományos láthatóság szintjeit és lehetséges támogató eszközeit. Egy empirikus kutatás keretén belül megismerhetjük egy gazdálkodásés szervezéstudományok területén működő doktori iskola kutatóinak tudományos teljesítményének számszerűsített mennyiségi(idegen és magyar szakfolyóirat, könyv, könyvrészlet, konferenciaközlemény), minőségi adatait (a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály szerinti értékelését, Web Of Science, Scopus valamint Springer és EBSCO adatbázisokban való jelenlétét) és hatását. Részletes ismertetésre kerül a tudományos láthatóságot támogató korszerű kutatói közösségi médiák (Academia.edu, ResearchGate.net), repozitóriumok (MIDRA, REAL) előnyei és használati gyakorisága. A mért adatok alapján megállapítható, hogy a gazdálkodásés szervezéstudományok területén a publikációk felét a konferenciaközlemények és a további tudományos művek teszik ki. MIDRA-ban, a REAL-ben, az Academia.edu-ban és a ResearchGate.net-en való keresés alapján megállapítható, hogy a kutatók tudományos közleményeinek tizede érhető el elektronikusan, pedig az elektronikus forma az alapja, hogy a Google Scholar idézeteket tudjon gyűjteni a közleményekhez. Nyilvános elérésű Google Scholar regisztrációval az oktatók harmada, Web Of Science és Scopus adatbázisos jelenléttel a tagok hatoda, EBSCO jelenléttel a vizsgáltak 40% bír.