Legjelentősebb környezeti terhek a fenyő rönkök és fenyő fűrészáruk behozatalának szállítása folyamán = The most important environmental impacts of the Coniferous timber and lumber import caused by transport

A cikk egy olyan kutatasrol szamol be, mely a fenyő faanyag behozatal szallitasbol adodo kornyezeti terheit az alabbi ket teruleten merte fel: uveghazhatasu gazok kibocsatasa nem megujulo primer energiaigeny. Mindezt azzal a cellal tette, hogy megallapitsa: ezek a szamszerűsitett kornyezetterhek hogyan modositjak az import fenyő faanyag kornyezeti megiteleset. A munka soran az import mennyisegi adatokat statisztikabol vettuk, mig a szallitasi tavolsagokat becslessel hataroztuk meg. A vizsgalt ket terulet kornyezeti terheinek teljes eletutelemzes (LCA; Life Cycle Assessment) alapjan meghatarozott fajlagos mutatoi (kgCO2eq/tkm; es MJ/tkm) szakirodalmi forrasbol szarmaznak. Mivel a fenyő faanyag egyik fő felhasznaloja az epiteszet, ezert a kutatast es az eredmenyek kiertekeleset a faepiteszetre figyelemmel vegeztuk el. Az uveghazhatasu gazok kibocsatasaval kapcsolatban megallapitottuk, hogy az import fenyő faanyag szallitasi igenye nem modositja jelentősen felhasznalasanak ilyen alapu kornyezeti megiteleset, azaz a faanyag tovabbra is megőrzi, kulonosen hosszu elettartamu nagy tomegű termekekben (pl. faepiteszet) szentarolo kepesseget. Ugyanakkor a klimavedelem erdekeben valtozatlanul keresni kell – az import fenyő szallitasa teruleten is – az uveghazhatasu gazok kibocsatasanak csokkentesi lehetőseget. A nem megujulo primer energiaigeny vizsgalati eredmenyeit egy epulet energiahatekonysaganak vizsgalatara felhasznalva teljesen ujszerű megkozelitesben jartunk el akkor, amikor az epulet teljes eletutjanak osszes nem megujulo primer energiaigenyet ket csoportra bontva az un. „szurke energia” alakulasat vettuk figyelembe. Ennek soran megallapitottuk, hogy az import fenyő szallitasanak nem megujulo primer energiaigenye mar oly modon jarulhat hozza egy epulet energiahatekonysagahoz, hogy az mar nem hagyhato figyelmen kivul, es intezkedeseket igenyel. = The main goal of this article is to report on a research that dealt with the environmental impacts of coniferous timber and lumber import. The research covered the area of the greenhouse gas emissions (climate change) and non- renewable primary energy demand (depletion). The import data originated from import statistics, while the distances were determined by estimation. The specific indicators (kgCO2eq / tkm, and MJ / tkm) of the environmental burdens (defined on the basis of life cycle assessment, LCA) of the studied areas come from literature sources. As the construction industry is a major user of coniferous wood, so the research and the results were focused on wood-based construction. In case of the greenhouse gas emissions it was established that the imported coniferous wood transportation does not change significantly the environmental impact of the usage. The wood preserve carbon storage capacity, especially in massive, long-lived products (e.g. in wooden architecture). At the same time, in order to protect the climate, we may have to continue to look for ways of minimizing greenhouse gas emissions, and that includes the transportation of coniferous lumber. All non-renewable primary energy demand of the building for the entire lifetime, were split into two groups. The evolution of the embodied energy was taken into account. We found that the non-renewable primary energy demand of the coniferous wood import (transportation) significantly contributes to a building’s energy efficiency and cannot be ignored, and actions are required.